Az EDI (Electrodeionization) ultratiszta vízrendszerek működése során az ellenállás csökkenésének okai olyan tényezőkhöz kapcsolódnak, mint a bejövő víz minősége, nyomás, áramlási sebesség, feszültség, valamint a betáplált víz szennyezettsége. Az alábbiakban felsorolunk néhány fő okot az EDI ultratiszta vízrendszerek ellenállásának csökkenéséhez:
Az RO rendszer szennyvize nem felel meg a szabványoknak
Ha a tápvíz magas sótartalmú, akkor javasolt a bipoláris RO (fordított ozmózis) rendszer ionmentesítés előtti lépésként, a vezetőképesség 1-3 μS/cm között tartásával. Ha a tápvíz CO2-tartalma magas, célszerű gáztalanító membránt vagy tornyot használni a CO2 eltávolítására. Ha a pH-érték túlságosan eltér a semlegestől, a pH-beállítással a tápvíz pH-ját 7-8 között kell tartani.
Problémák az EDI rendszer aktuális vezérlésével
Az üzemi áram növelése javítja a víz minőségét. Ha azonban az áramerősség eléri a maximumát, és tovább növekszik, a vízionizáció során keletkező felesleges H- és OH-ionok ionakkumulációt és blokkolást, vagy akár visszadiffúziót okozhatnak. Ez a termék víz minőségének romlásához vezet.
A pH változásai
Az EDI rendszer tápvízének magas CO2 tartalma negatívan befolyásolhatja az ultratiszta víztermelést. Ha a CO2-tartalom meghaladja a 10 ppm-et, az EDI rendszer nem tud nagy tisztaságú vizet előállítani (ez kritikus probléma).
Vasszennyeződés
A vasszennyeződés az egyik fő oka az EDI rendszerek ellenállásának fokozatos csökkenésének. Ha a nyersvíz- és előkezelő rendszerben közönséges acélcsöveket használnak belső korrózióvédelem nélkül, a vastartalom megnő. Miután a vas korrodálódott, vízben főleg Fe(OH)2-ként oldódik, majd Fe(OH)3-dá oxidálódik. A Fe(OH)2 kolloid, míg a Fe(OH)3 szuszpendált állapotban van. Az EDI rendszerben lévő gyanta erős affinitást mutat a vashoz, és adszorbeálva visszafordíthatatlan reakciókat válthat ki. A hagyományos kation- és anioncserélő eljárások során a gyantaágyak regenerálása vagy tisztítása eltávolíthatja a vas nagy részét. Az EDI rendszerben azonban, mivel nincs regeneráció vagy tisztítás, a vízben lévő vas nyomokban megtapad mind a kation-, mind az anionos gyantához, mind a membránokhoz. A vas erős elektromos vezetőképességgel rendelkezik, és mielőtt reakcióba léphetne a kationos gyantával, nagy áram hatására az anionmembrán felé vándorol. A tiszta vasionok könnyen átjutnak a membránokon, de a kolloid vasvegyületek nehezebben hatolnak át az anionmembránon, és annak felületén adszorbeálódnak. Ez mind az anion-, mind a kationmembrán szennyeződéséhez vezet, ami végső soron a rendszer teljesítményének és vízminőségének csökkenését, valamint az ellenállás fokozatos csökkenését okozza.
Szerves szennyeződés
Ha a tápvízben szerves szennyeződések vannak, akkor a fordított ozmózissal csak a 200-nál nagyobb molekulatömegű szerves kolloidok távolíthatók el. A kisebb molekulatömegű (200 alatti) szerves anyagok bejutnak az EDI rendszerbe. Ezeket a kis molekulatömegű anyagokat a komponensekben lévő kation- és anioncserélő gyanták abszorbeálják, és megtapadnak a kation- és anionmembránok felületén. Ez akadályozza az ioncsere reakciókat és lelassítja az ionok behatolási sebességét a membránokon keresztül, ezáltal csökkenti az EDI rendszer teljesítményét és csökkenti a termelt víz ellenállását.
